Elvégre, mit ér egy érmékkel teli erszény, ha az emberek nem zengnek dalokat rólad, és mit ér egy jó dal egy üres söröskorsó kíséretében? Akartam volna még többet írni a játékról, de akkor 3 komment se lett volna elég. Nekem nagyon fontos, ha nem a legfontosabb, hogy egy játék szép legyen. A komponensek jó minőségűek, különlegesek legyenek, tetszenek az illusztációk, a színek. Nekem sajnos csak ezek ütik meg az ingerküszöböt. Biztos, hogy ezzel a kisebbséghez tartozom, de én kifejezetten az ilyen játékokat keresem, ezért is fókuszált erre a kommentem. Biztos van más is, akinek ez szempont. Szerintem ilyen szempontból tökéletes választás a MotDR. Nekem speciel óriási csalódás volt ez a játék, pedig a téma és a kinézet engem is megvett kilóra és nekem kifejezetten fontos, hogy egy társas nézzen is ki valahogy, de sajnos a MoTDR ezzel együtt sem lett a gyűjteményem maradandó tagja és pár játék után el is adtuk. Ez csak engem fogott meg ennyire vagy nem nagyon volt hírverés körülötte és azért nincs még egy hozzászólás se? :D Similar, but worse, when it came to unnecessarily lengthening playtime and turning the game into a slog, were players who didn’t think through what they wanted to do until it was actually their turn. While the nested weave of interconnection between the actions and movement that will result from you making a simple selection of a die is awesome, you really need players who are going to think through all of that on other people’s turns. I’ve had what should have been snappy 1-2 hour games turn into all night affairs because certain players would only think through their possible actions on their turns. I didn’t even bother to try playing this game with anyone I know who are normally inclined to suffer analysis paralysis – and I wouldn’t suggest this game to anyone who is inclined to have analysis paralysis, or has such a person in their core game group.

Ami minden játék alatt ott motoszkált a fejemben, hogy itt simán ki lehetne venni 2-3 mechanikát és ugyanazt az élményt adná a játék ha nem jobbat. Például az áruk tetris-szerű pakolgatása nekem teljesen haszontalan volt, minimális ráhatása volt a játékra. Let’s start this review by highlighting one of the game’s best features: end game scoring. Players win by having the highest score at the end of the game; however, the base score is the lowest of either the amount of money the player has or the prestige the player has managed to accumulate. Any victory points gained from good deeds are added to the base score to get the final score. While Merchants of the Dark Road is not the first game to use this sort of scoring by any means, it is (in my opinion) a critically underused scoring mechanism and a welcome addition here. There’s a lot you can do, but it’s what you should do in Merchants of the Dark Road which will give you pause. With only get 13 turns throughout the game, there’s not enough time to do everything.

Achilles: Legends Untold review — Not very legendary

szerintem ez egy tematikus, és nagyon hangulatos játék. Ha valakinek szempont a játék kinézete, szerintem ebben nem fog csalódni. Minap néztem a prototípusról egy playthrough videót és nagyon érdekesek a mechanikák és valami gyönyörű az egész játék. Van benne kis lapkalerakós-tetrisezős rész, A-ból B-be szállítós és rondel mechanika is. Tematikában is elég erős, mert a kereskedő aspektus is elég jól átjön, avagy vegyél olcsón adj el drágábban. While everyone’s prestige score is public throughout the game, money is secret until the end of game scoring. The game comes with some thin cardboard player shield to hide your money behind. Unfortunately, cardboard coins and small player shields aren’t a great way to keep your money secret. I don’t know if the metal coins are worth it financially, but I would think the metal coins (with the different shape, weight, and textures) hidden in a closable pouch would certainly be a better experience (as you could more easily hide funds while still being able to figure out how much you have without looking). Említettem, hogy főleg szólóban játszom, és szerintem kifejezetten jól kidolgozott szóló mód van hozzá. Tulajdonképpen 2 mini kampányt lehet végigjátszani, ami 4-5 játékból áll, plussz a végén meg kell hozni egy döntést, ami alapján az utolsó játéka a kampányoknak máshogy alakul. Én az egyik kampányt már végigjátszottam, és bár csak kicsi történet van hozzá, nekem teszett.

Published by Elf Creek Games and designed by Brian Suhre and some great artwork from Andrew Bosley, sees 1-4 players taking on the role of merchant traders. You will move around the city board in a rondel style movement trying to recruit hero’s and buying goods from the bazaar to join you on your travels. Collect commissions before travelling to one of six locations and deliver your accompanying heroes and collected goods to score points and coins. Each turn starts with a choice, and it’s not an easy choice. You have three dice to select from. These dice have different abilities but also determine how far you can move around the board. One die allows you to craft a free item, another gives you a lantern letting you use illuminated dice, and the last one gives you money or allows you to manipulate the market. A kiegészítő nekem nincs meg, elvből nem szoktam kiegészítőket venni, inkább új játékot veszek abból a pénzből. De lehet, hogy ez lesz az első játék, amihez majd egynap beszerzem, mert azt hallom róla, hogy érdekes bővítéseket ad a játékhoz. És ha igazak a hírek, jön újabb kiegészítő is hozzá! 😍 Igen, úgy tűnik eléggé más volt a tapasztalatunk a játékkal, de nincs ezzel semmi baj. Én teljesen mást kerestem benne, mint amit kaptam és emiatt nagy csalódás volt. Nem is akarlak meggyőzni, hogy miért éreztem pár dolgot feleslegesnek, csak elmondtam a véleményem, de ezeket az érzéseket csak erősítették bennem a játékalkalmak. Néha engem is el tud ijeszteni egy-egy komment, ha azt olvasom, hogy "ebben a játékban ez meg ez nem jó". Én mindig örülök, ha látok ellenérveket is, ebből látszik, hogy nem feltétlenül a játék rossz, csak ízlés kérdése!

Funnily enough, the shortcut, despite being more expensive and lit up like a Christmas tree, is equally as dangerous as the perilous path. Only the rewards are greater.

Ennek ellenére nekem maga a játékmenet is nagyon tetszik, én imádok minden egyes részletet, semmit sem vennék ki belőle. Mindent amit írtál meg tudnék cáfolni az én szemszögemből, de kinek mi a véleménye, és kinek mi tetszik. Nem baj ha van ilyen komment is, és olyan is. Én a ki- bepakolást egyáltalán nem élem meg horrornak, nekem a játékélmény része, kifejezetten szeretem. ( De én egy Bitoku-t is szívesen pakolgatok ki-be, ez nekem sosem probéma. Megértem, ha másnak az.) Merchants of the Dark Road comes with a booklet with solo play rules and two 4 game long campaigns/adventures. The solo rules were ok/on par for what I expect from a solo mode in a normally competitive game: the solo opponent (the Private Concern) feels very random in its actions and whether or not it will be a challenge from game to game. The campaigns/adventures seem like a fun idea, but some of the special objectives seem not just hard but entirely unrealistic. This starts with getting items – done through the store, the die ability, or exploring the ruins. Then, you’ll need to sell these newly acquired items.De megértem, hogy úgy érzed meg kell védened a kedvenc játékod 😅 Nem is kötekedni akartam, csak egy más nézőpontot nyújtani, örülök ha te jól szórakozol vele! ennek a játéknak minden egyes kis részletét imádom, és eddig minden játékom minden másodpercét élveztem. Valamiért nekem ez nagyon betalált, de elfogadom, ha valakinek nem! Szebb az alkatrészek (lámpásjelölő, kvarc kristály, fém lópatkó) kidolgozottsága, insertet és négy különböző játékos táblát és különböző, egyedi játékosjelölőt kapnak a játékosok. Azt hiszem ezek a legfontosabbak.